Minden vállalkozás sarlakalatos pontja a profitabilitás. Ha van küldetésed, magasabb rendű célod, akkor is ebből veszed a kiflit. Gondolom, nem mindegy, hogy telik-e a kézműves pékség nyálcsordítóan minőségi darabjára, vagy be kell érned egy diszkont pékáruval.

A KKV szektorra – tapasztalataim szerint – ez fokozottan igaz. Egy ekkora cégben nagyon okosan kell elköltenünk minden fillért és átgondolnunk, hogyan térül meg. Mégis ez a szegmens az, ahol néhány területen észrevétlenül, tengernyi pénz folyik el, egyszerűen azért, mert időnként rövid távban, aktuális kiadásban, nem befektetésben gondolkodunk.

Egy korábbi  főnököm szavaival élve a toborzás nem egy „rocket science”, de nem árt, ha mégis értünk hozzá egy kicsit. Elég sok veszteséget kerülhetünk el, ha megfontolunk néhány dolgot.

  • Pontosan ki is az, akit keresünk? Még nagyoknál is többször láttam, hogy a toborzási folyamat közben jönnek rá, nem gondolták át eléggé, mik lesznek a feladatok és ki is tudná a legjobban ellátni őket. Néhány óra előzetes fejtörés árán megsprórolhattok egy csomó elvesztegetett hirdetési költséget, munkaidőt, amit a hasznavehetetlen önéletrajzok kirostálására, előszűrő hívásokra, interjúkra pazaroltok el. Ha ezeket az órákat kiszorzod a közreműködők órabérével, megdöbbentően nagy számot fogsz kapni.
  • Az sem mindegy, hogy milyen munkakört hol hirdetsz meg. Van, amit érdemes kitenni egy általános állásportálra, de vannak olyanok, amelyeknél ez egyszerűen kidobott pénz. Érdemes kutatni egy kicsit, mielőtt az első megoldáshoz nyúlsz, ami eszedbe jut. Legyen bármilyen alacsony a hirdetési költség, ha nem hozza be a megfelelő jelöltet, elvesztegetetted.
  • Ma a legtöbb cikk elején szerepel az olvasási idő. Nem véletlenül. Egyszerűen türelmetlenebbek lettünk, gyorsabban döntünk, belekezdjünk-e egyátalán az olvasásba, vagy már ugrunk is tovább, ha pár másodperc alatt nem ragadja meg a figyelmünket. Az álláshirdetésed sem kivétel. Ma már nem elég, ha kiteszel egy szokványos munkaköri leírást. Ha jó embereket szeretnél, érdemes úgy hirdetned, hogy lebilincseld őket. Ha az álláshirdetésed elveszik a „zajban”, még a megfelelő csatornán is feleslegesen költöttél rá.
  • Az idő pénz. Nem csak a tiéd. A jelölteké is. Ha nem vagy elég gyors, a jobbakról már le is maradtál. Mielőtt belevágsz a toborzásba, érdemes átgondolni az egész folyamatot. Ha jó hírnevet és az ideális jelölteket is szeretnéd, tervezd meg a jelöltélményt. Az elnyúló folyamat miatt elveszett pályázókra fordított idő és energia megint csak veszteség. Arról a jövőbeli megtérülésről nem is beszélve, amit a legjobbaktól kaphattál volna, akiket elvitt a gyorsabb konkurencia.
  • Ha a vállalkozásod nem HR témájú, sokszor a saját korábbi interjú élményeidre és a józan eszedre hagyatkozol, mikor felvételiztetsz. Egyiket sem akarnám alábecsülni, de tény, hogy a klasszikus „elbeszélgetős” interjú a legkevésbé hatékony kiválasztási módszer. Ráadásul, amire a legjobban vágyunk, azt vesszük meg a legkönnyebben, szóval időnként csak a vásár után, az istállóban derül ki, hogy nem pont ezt a lovat akartuk. Ez még egy junior kolléga esetén is százezrekre rúgó költség, de ha mondjuk egy vezető, tapasztalt szakember, vagy programozó kiválasztásában nyúlsz mellé, milliós is lehet, ha nem válik be végül.
  • Tudom, hogy a toborzás gyakran egy többlet feladat az összes fontos mellett és a „lepattanó jelöltek” gondozására alig, vagy egyáltalán nem marad idő. Pedig akik egyszer már jelentkeztek hozzád, azokat érdekled és mesélni is fognak rólad. Ha ügyesen kezeled őket, jókat, ha nem…  Pénzt ér a hírneved, pénzt ér a jelöltadatbázisod. Ha eltékozlod veszteség, ha jól gondozod, megtérülő befektetés. Képzeld el, mennyivel kevesebbe kerül egy korábbi jelöltedet megkérdezni később, érdekelné-e a pozíció, mint előröl kezdeni az egész procedúrát.

Amikor azt mondod, nem engedheted meg magadnak, hogy költs a HR-re, azt kérdezem, megengedheted-e magadnak, hogy ne költs? Pláne, hogy ez „csak” a toborzás? A többi HR terület elhanyagolásának is megvannak a maga veszteségei.

Nem mondom, hogy rögtön vegyél fel egy embert. De vegyél tudást, eszközt, rendszert, folyamatokat. Vegyél mondjuk egy tesztet, ami segít validálni egy jelöltet. Így is, úgy is pénzbe fog kerülni. Ha a fejlesztésbe fektetsz, megtérül, ha a rosszul csinálásba, csak a veszteséged növekszik.

A döntés a tiéd! Ha szeretnéd jól csinálni, kezdd el most!