Szerző: Edit Lupkovics | 2025, augusztus 3. | Egyéb
Elég régóta barátkozom magammal – a könnyebb és nehezebb részeimmel. Ismerős az az elkeserítő tapasztalás, amikor úgy érzem: már megint ugyanazokat a köröket futom. Mintha a kígyók és létrák társasjátékban újra a startmezőn állnék. Ezen a héten beszélgettem valakivel...
Szerző: Edit Lupkovics | 2025, július 14. | Egyéb
Szabadságon vagyok a fiammal. Ha elálmosodom, alszom délután. Ha az esik jól, egész nap játszunk.Nem hajszolom magunkat „kötelező” programokkal. És teljesen békében vagyok azzal is, ha semmit nem nézünk meg a környék „kihagyhatatlan” látnivalói közül.Hallgatok a belső...
Szerző: Edit Lupkovics | 2025, július 6. | Egyéb
…és egyszer csak ott találod magad: a jelenben, szabadon, örömmel – úgy, ahogy gyerekként kellett volna. „Én nem is voltam gyerek.” Ezt a mondatot sokszor kimondtam már. Nem panaszból, inkább tényszerűen. Korán lettem felelős. Komoly. Megbízható. Az a fajta gyerek,...
Szerző: Edit Lupkovics | 2025, június 22. | Egyéb
Avagy hogyan keveredünk bele újra és újra mások feladatába – és miért lenne jó néha kiszállni a körhintából Van az a mondat, amit sokan rutinszerűen mondunk, főleg nyáron, a szabadságok idején:„Majd én intézem, amíg te pihensz.” Nem hangzik rosszul. Sőt: támogató,...
Szerző: Edit Lupkovics | 2025, május 26. | Egyéb
Az a szorító érzés nem most kezdődött. Nem biztos, hogy emlékszel, hogyan tanultad meg elkerülni a nemet.Lehet, hogy csak arra emlékszel, milyen volt anya arca, amikor csalódást okoztál. A fáradtság, a lehajtott fej, a csend.Arra, hogy nem akartál még egy terhet tenni...